Érzékenység

Ha megérintjük a lovat egy kevésbék érzékeny pontján, tudomást sem vesz rólunk. Ha viszont egy olyan testtáját tapintjuk meg, ami már jóval érzékenyebb, lehet, hogy arra idegessé válik és megijed. A képen a lovak testrészeinek érzékenységi szintjét láthatjátok. .
PIROS: A LEGINKÁBB ÉRZÉKENY
ZÖLD: KÖZEPESEN ÉRZÉKENY
Többi testrészét azért nem színeztem ki, mert azok a legkevésbé érzékeny pontjai

 A képről sajnos lemaradt a pata, amit szintén pirosra színeztem volna be.

Látás

A ló ritka széles körű látással rendelkezik. Teste közel bármelyik oldalán képes csaknem a teljes környezetét szemügyre venni. Mivel a szemei a fej két oldalán találhatok, nem tud közvetlenül maga mögé vagy az orra alá nézni. A perifériás látásán kívül eső tárgyakra fejének oldalra fordításával tud fókuszálni. A ló, bár képes megkülönböztetni színeket, azokat mégis tőlünk eltérően érzékeli. A világos színű akadályok enyhén vörösnek, kéknek és szürkének tűnnek számára. Talán meglepő, de a ló nagyon jól lát a sötétben, viszont az ilyenkor hirtelen feltűnő fényforrás teljesen elvakítja. Hozzánk hasonlóan a kor előrehaladásával a lovak látása romlik, és a mienkhez hasonló látásszervi megbetegedéseknek is ki vannak téve.

Hallás

A ló nagymértékben támaszkodik a hallására. Füleit egymástól függetlenül egy szempillantás alatt csaknem 180 fokos szögben képes előre- vagy hátrafordítani, így hatékonyabban veszi a különböző irányokból érkező hangokat. Fültartása egyúttal jelzi a ló kedélyállapotát is.

Ízlelés

A ló ízlelése a tartás körülményeitől függően fejlődik ki. A versenylovak ritkán kapnak csemegét, magától tehát nem fogja tudni, hogy az alma, a cukorkák vagy a cukor, a melasz vagy akár a sárgarépa finom. Ennek ellenére a lónak kifinomult ízérzékelése van. Képes megkülönböztetni a száraz és a főleg növényszárakból álló szénát a virágokkal telitől. Még két különbséget tud tenni. Ha idegen ízt érez, akár meg is tagadhatja az evést vagy ivást.